Időpont
2023.06.02-04.
Résztvevők
Grádvohl Péter (9.B), Juhász Kristóf (9.B), Szilvási András (9.A), Molnár Lilien (9.A), Takács Márk (9.A), Papp Csongor (10.A), Németh Gergő, Sélley Máté, Horváth Norbert, Horváth László, Rácz Roland, Szalai Erika, Fülöp Ákos, Büki Albert, Vigh Viktor
Útvonal
Sárvár – Budapest – Kismaros – Királyrét – Királyháza – Hont – Rétság – Budapest – Sárvár
Részletes útvonal turistajelzésekkel
Királyrétről kék négyzet, majd kék körön a Nagy-Hideg hegyi turistaházig. Innen kéken a Csóványosig. Lefelé a csúcsról a piroson Dr. Báró Korányi Frigyes pihenőig. Innen tovább a piroson, majd piros és kék barlangjelzésen a börzsönyi kékig. Itt Hont irányába a kék kereszt, majd zöld sáv a faluig.
Védett területek
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Élménybeszámoló
Börzsöny (Ahol minden elkezdődött)
2002 májusában, huszonegy évvel ezelőtt négy lelkes diákkal vágtunk neki a Börzsönynek, amely túra igen szeszélyesen sikerült. Innen eredt a túlélő túra kifejezés is. Mert hát, ugye, ezek nem igazi túlélőtúrák, hanem inkább nagyhátizsákos trekking túrák a valóságban. Ugyanakkor azt szoktam mondani, hogy csak az becsüli le a magyar hegyeket, aki nem mászott fel 20-25 kg-os hátizsákkal a Bükk, Mátra vagy akár ide, a Börzsöny legmagasabb csúcsira. Valamint az is fontos, hogy ezt milyen időben, mennyi vízzel teszi meg. Ha nem vagyunk felkészülve, egy ilyen túra könnyen átmehet egy horrorsztoriba.
A nosztalgiázást befejezve nézzük a mostani börzsönyi túránk történetét. Pénteken viszonylag nyugodt utazás során értünk Királyrétre, nagyjából este fél hét körül. Mivel még vártunk csatlakozókra, így volt időnk hátizsákok nélkül, két turnusban felmászni a Vár-hegy kilátóra. A kilátás pazar volt. Észak felé a célhegységünk, a kettős kaldérás miocénkori vulkánrom, a Börzsöny emelkedett. Keletre a Naszály lebányászott mészkőcsúcsa, míg déli és nyugati irányba a Dunántúli-középhegység részei látszódtak. A kilátó után a csapat kiegészülve három fővel, immár teljes létszámban elindult a szálláshelynek kinézett Bajdázó-tóhoz. A tó mellett bár van esőbeálló, annak környezete és állapota alkalmatlan a sátrazásra, így a korábban már észrevett, szintén a tó partján lévő zöld mezőre esett a választásunk. Itt már egy sátor állt, ahol négy fiatal beszélgetett. A legfiatalabb túratársaink itt tanulták meg a sátorverés alapjait. Kis csetlés-botlás (fejjel lefelé lefeszített belső sátor) után már álltak is az alvóhelyeink. A vacsorára egy terebélyes körben gyűltünk össze. A gimisek itt hallhatták először azokat a legendás történeteket, amelyek a 22 év alatt megestek ezeken a túrákon. A sztorizgatás azért is volt különleges, mert azok szájából hallhatták, akikkel ezek megtörténtek. Az élő legendák szerint a túra mit sem változik, most is pont úgy van minden, mint sok évvel ezelőtt, amikor még ők voltak először ezeken a túrákon!
Az éjszaka nyugodtan telt volna, ha kényszerszomszédaink hangoskodása nem hasít bele az éjszaka csendjébe. Reggeli után egy rövid kitérőt tettünk az egykori kőbányához (biotitos dácitot és andezitet termeltek itt ki), amely ma sziklamászó hely. Innen lassan, de biztosan elkezdtünk felfelé mászni a Nagy-Hideg-hegyre, a turistaházhoz. Itt ebédeltünk. Innen egy órára van a Csóványos (938 m), a Börzsöny legmagasabb csúcsa. A korábbi geodéziai toronyból kialakított kilátóról pazar kilátás nyílik a hegységre. Kis képzelőerővel a Börzsönyben fedezhetjük fel leginkább az egykori vulkán formáit az Északi-középhegység vulkanikus részei közül. A csúcsról elindultunk lefelé a piros jelzésen a Nagy-Mána irányában. Csodálatos időnk volt, így a Kemence-patak völgyében található Királyházára komótosan másztunk le. Innen még egy utolsó erőfeszítéssel átdobtuk magunkat a következő völgybe a Nagy-völgyi patakhoz. A Dr. Báró Korányi Frigyes pihenőnél, az Oszlopó-forrás mellett aludtunk, derékig érő fűben. Másnap, a reggeli után szúnyogok felhőjében túráztunk Hont településig. Hont mellett egy patak völgyfőjének lefejezésével jött létre az úgynevezett Honti-szakadék. Egy pici patak vágta bele magát az üledékes kőzetbe (homokos, agyagmárga) bizonyítva a geomorfológia törvényét: kis erő, nagy idő!
Itt szálltunk buszra, majd röpke öt óra múlva már Sárváron is voltunk. A túra elég kemény volt, és főleg az érezte annak, aki először csinált ilyet. Örülök, hogy több extinódis, régi túlélőtúrás barátunk újra csatakozott hozzánk. És az elmaradhatatlan mondat ide a végére: Ha egyszer eljössz egy túlélőtúrára, igen intenzív élményekben fogsz részesülni! Akár pozitív, akár negatív, de igen intenzív élményekben, amelyet egy életen át nem felejtesz el!
| Vígh Viktor |
Pictures
