Február 23-án délután, a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár előadótermében került sor a döntőre, a bírósági tárgyalásra. „Ügyvédeink és tanúink” felkészültek, bizonyítékokat gyűjtöttek könyvünk mellett, felelevenítették az eddigi feladatokat, s az internetről is összegyűjtöttek minden olyan információt, amely további segítségül szolgálhatott az érveléshez. Lehetőség volt egy külső tanú beidézésére is. Így hívtuk meg Takács Ferencet, (Takács Anna édesapját) a mozik nagy barátját, hogy a könyvben szereplő filmekből hozzon példákat arra, miként segítették azok apa és fia kapcsolatának fejlődését.
Az ügyész a tárgyalás elején ismertette a vádakat: negatívan állította be a döntőben részt vevő könyveket, arról beszélt, hogy ezek a könyvek értéktelenek, nincsenek bennük érzelmek, nem dramatizálhatók, nincs cselekményük. A játék során ezeket a vádakat kellett érveinkkel megcáfolni.
Játékunk annyira meggyőzte a bírót és az ülnököket, hogy az egyik, fődíjat elnyerő csapat Charlie angyalai lettek, így egy szombathelyi csapattal együtt a MI csapatunk utazhatott március 8-9-én Budapestre, egy 2 napos kirándulásra, amelyre a szervezők nagyon gazdag programmal készültek.
A kirándulásról Fülöp Csilla számol be.
Charlie angyalai Budapesten
Csapatunk mentorunkkal, Ildi nénivel március 8-án indult el a fővárosba. Első célállomásunk a Nemzeti Színház volt, ahol megtekintettük a híres színészek szobraival díszített parkot, majd idegenvezetővel körbenéztünk az épületben, melyben olyan híres színészek és színésznők állnak nap, mint nap színpadra, mint Bodrogi Gyula, Kulka János, Básti Juli, Udvaros Dorottya vagy Schell Judit. Ezt követően kis csoportunkat a Csodák palotája ejtette ámulatban. Több órás interaktív játékban volt részünk, mely során érdekesebbnél érdekesebb kísérleteket próbáltunk ki, és megtapasztaltuk, hogy igenis játszva is lehet tanulni. „Gurultunk” kockakerekű autóval, dobtunk kosarat levegővel, vízörvényt gerjesztettünk és kis erővel repültünk magasra. A kellemes fáradtság után volt egy kis időnk elkészülni az este fénypontjára. A Budapesti Operettszínházban a Rebecca – A Manderley-ház asszonya című előadást tekinthettük meg. Mondhatom, mindenkit magával ragadtak az előadás látványos megoldásai, fülbemászó zenéi és a színészek hiteles alakítása.
A második napot az Operaházban kezdtük, ahol egy-egy zenész gyakorlását is élvezhettük, ültünk azon a széken, melyen annak idején Sissi hercegnő élvezte az előadásokat, és megcsodáltuk az Ybl Miklós által tervezett épület monumentalitását és díszítéseit. Ezt követően utunk a Művészetek Palotájába vezetett. Itt a Zenebona programon vettünk részt, mely során megismerkedtünk a hangszerek egy tudományosabb csoportosításával, egy-egy különlegesebb zeneszerszámmal, és „megkomponáltuk” a csoportunk ritmussorozatát. Egy kisebb körutazást magában az épületben is tettünk, ami után az utolsó megállónk következett. A Campona központban a Tropicarium állataiban gyönyörködtünk (vagy borzadtunk el). Láttunk mindenféle állatot: pókokat, madarakat, halakat, mi több, a bátrabbak még ráját is simogathattak.
Csapatunk fáradtan bár, de élményekkel gazdagabban tért haza a két napos utazásról. Szeretnénk köszönetet mondani, mindazoknak, akik segítettek bennünket a játék során, többek között Nagy Péterné tanárnőnek és Szijártóné Lepsényi Ildi néninek.
Fülöp Csilla 11.B osztályos tanuló |