Időpont
2012. 09. 21–23.
Résztvevők
Szabó Dorina (9.C), Bálint Klaudia (10.A), Bálint Levente, Sélley Máté (12.C), Horváth László, Szalai Erika, Takács Attila, Grodvalt Ottó, Fülöp Ákos 9.A, Vígh Viktor, Mázli
Útvonal
Sárvár–Veszprém–Zirc–Pénzesgyőr–Bakonybél–Pápa–Sárvár
Részletes útvonal turistajelzésekkel
Zircről a zöldön, majd a piros +-on a Zoltay-forrásig. A forrástól vissza a zöldre, át Pénzesgyőrön. Pénzesgyőr határától a piros +-on a Szent László pénze lelőhelyig, majd vissza a zöldre. Zöldön a Kerteskői-szurdokon át, majd újra a piros +-on a bakonybéli kálváriáig. Piros +-on Bakonybélbe, majd onnan sárgán, majd kék+-on a Hotel Odvaskőig. Onnan piroson, majd piros négyzeten, majd végül zöld +-on Bakonybélig
Védett területek
Balaton-felvidéki Nemzeti Park: Magas Bakony TK
Élménybeszámoló
Szarvasbőgés, Szent László pénze, Gugyor avagy túlélőtúra a Bakonyban
Szeptember végén újra a Bakonyt céloztuk meg a túlélőtúra során. Pénteken délután hatra lett teljes a csapat Zircen, ahol egy lángoló Trabant jelentett némi érdekességet a főtér forgatagában. A várost elég lassan hagytuk magunk mögött, és a lemenő Nap fényében araszoltunk a Zoltay-forrás felé. Szépen beesteledett, és a sötét erdőben sikerült elvesznünk. Pontosabban nem tértünk le a megfelelő helyen, így jelet keresve egy órát töltöttük a fák között. Szerencsénkre meglett a forrás és a pihenő. A meleg levesekre és főzelékekre szükség volt, hiszen a hőmérséklet 5 fok alá hűlt. Nyugodtan aludtunk. A reggeli után összepakoltunk, és elindultunk Pénzesgyőr felé. Mivel a Zoltay-forrás kiszáradt, így a faluban kellett vizet vennünk magunkhoz. Egy kis csokis pihenő után nemsokára már a Szent László pénze lelőhely felé tartottunk. A napsütötte földes domboldal telis-tele volt az eocén meleg tengerében (40-50 millió év) egykor élt mészvázas egysejtűek (nummuliteszek) pénz nagyságú maradványaival. A legenda szerint, amikor Szent László király vitézeivel üldözőbe vette a kunokat, azok aranyakat szórtak maguk mögé. Azt remélték, hogy a magyarok felszedik az aranyakat, így ők megmenekülhetnek. A király ekkor az éghez fohászkodott. Imája meghallgatásra talált: az aranyak nyomban kővé változtak. Az üldözés folytatódott és győzelemmel végződött.
A kőzetgyűjtés után egy kicsit még hagytuk, hogy cirógasson minket az indián nyár. A következő célunk a Gerence-patak szurdoka, a Kerteskői-szurdok vagy más néven a Gugyor volt. Az impozáns falakkal határolt völgyben, a patak egykori erejét bizonyítva óriási sziklagörgeteg mező helyezkedik el. A szűk szurdok bár száraz volt, de így is fantasztikus látványt nyújtott. Az ebédet már Bakonybélben, a Szent-kútnál fogyasztottuk el. Ebéd után komótosan ballagva hagytuk magunk mögött a falut. A Gerence-patak mentén rengeteg szépen gondozott pihenőhelyet alakítottak ki. Az egyik ilyen pihenőhely szolgált esti táborunkként. Tüzet gyújtottunk és nyársaltunk. Hajnalban jól lehetett hallani a szerelemtől fűtött szarvasbikák bőgését. Másnap reggeli után még egy túrakört tettünk a falu körül, és délben buszra szálltunk. Pápán a parkban ebédeltünk és pihengettünk. Sárvárra fél hatkor értünk haza.
Összességében egy kevésbé megterhelő (sima lightos), de nagyon látványos túrát tettünk a Bakonyban. Ha egyszer eljössz egy túlélőtúrára, igen intenzív élményekben fogsz részesülni! Akár pozitív, akár negatív, de igen intenzív élményekben, amelyet egy életen át nem felejtesz el!
Vígh Viktor