Tanárok éjszakája a Nádasdy Ferenc Múzeumban

Fényképek

„A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is.” Ezekkel a szavakkal indul Gárdonyi Géza A lámpás című önéletrajzi ihletésű regénye. 2013-ban, a Gárdonyi emlékévben, amikor az író születésének 150. évfordulóját ünnepeljük, nem is lehetett volna ennél találóbb címet adni annak az Európában egyedülálló kezdeményezésnek, hogy legyen egy olyan nap, amikor a múzeumok teljes figyelme a pedagógusokra irányul.

2013. október 11-én az ország számos településének múzeumai ugyanazon a napon fordultak a pedagógusok felé, és tárták ki kapuikat előttük, hogy színesebbnél színesebb szakmai és szórakoztató programokkal csalogassák be őket.

Ezen a napon a sárvári Nádasdy Ferenc Múzeumban is a főszerep a tanároké lett, akik bemutathatták egy másik, talán kevéssé ismert oldalukat a kiállítótermek történeti falai között. A sárvári Tinódi Gimnázium nagyszerű tanárai néhány órára beköltöztek a múzeumba. Nem pihenni, hanem valami mást megmutatni, mint ami a tankönyvekben van. A Tanárok éjszakáján Takács Attila egyebek mellett szárazjég felhasználásával készült fagyival kínálta az odalátogatókat, dr. Gidó Zsolt pedig a mikroszkóp segítségével ismertetett meg bennünk egy pók testrészeivel. Dr. Hajdu Tamás a gombkötés és zsinórozás rejtelmeibe engedett bepillantást. A Grodvalt házaspár  a fényfestéssel varázsolta izgalmassá az estét. Vígh Viktor tanár úr pedig a múzeum falain látható térképekre irányította figyelmünket, de bemutatta a mai modern eszközökkel történő tájékozódás előnyeit is.

A szervezők hisznek abban, hogy folytatásra méltó ez a kezdeményezés, és a múzeumok nem csak a Gárdonyi emlékévben tüntetik ki megkülönböztetett figyelmükkel a pedagógusokat, akik mindig is lámpások lesznek a jövő generációi számára.

Egy este a múzeumban - a termek titkai

Október 11-én este a Nádasdy Ferenc Múzeum termei átváltoztak laboratóriumokká. Mindez a Tanárok Éjszakája-program keretein belül valósult meg.

Iskolánk tanárai tantárgyaikhoz kapcsolódóan érdekes kísérleteket, gyakorlati feladatokat mutattak be az érdeklődőknek. Többek között kipróbálhattuk, hogyan készül a paszomány vagy a vattacukor, illetve, hogy miként lesz a húsz- és ötforintosokból csillogó ezüstpénz. Készíthettünk egyedi fénytechnikával kidolgozott fényképeket magunkról különféle fényforrások (pl. karperecek, mini égősorok) közreműködésével. Azt is megtudtuk, hogy a régi, de még a mai térképkészítők is milyen hibákat követtek el a múltban, valamint hogy miként küszöbölhetjük ki azokat különféle útvonalak tervezése során. Mindezek mellett egy mikroszkopikus vizsgálat segítségével betekintést nyertünk egy apró élőlény belsejébe is. A vizsgálódás és a munka után jöhetett a jól megérdemelt, különleges édesség, a szárazjégből készült vaníliafagyi. A kémiai kuriózum még felolvadása után is megtartotta jellegzetes, ámde finom ízét.

Érdekes és hangulatos volt a mindannyiunk számára jól ismert múzeumot egy másik perspektívából látni. Hiszen nem tudnánk még egy olyan helyet megemlíteni, ahol a törökdúlást ábrázoló freskók alatt különböző kísérletek, vizsgálódások folynak. Ehhez azonban szükség volt olyan kreatív és vállalkozó szellemű tanárokra is, akik időt áldoztak arra, hogy ötleteikkel színesítsék az estét. Sajnos az időjárás nem kedvezett a programnak, azonban a leglelkesebb diákok így is részt vettek rajta. Az elképzelés összességében nagyon jó, reméljük, hogy a jövőben is lesz lehetőség hasonló programokon részt venni, ahol a múzeum kiállítótermeinek további titkaira is fény derül majd.