Éneklő ifjúság |
Minden tanév elején komoly feladat az énekkar újraszervezése, a tagok toborzása, a próbák időpontjának egyeztetése. Ez utóbbi a megemelt óraszámok miatt szinte már lehetetlen. Ilyenkor mindig úgy tűnik, nem lesz ebből semmi, nem fog olyan minőségben megszólalni a kórus, mint eddig... Aztán egyszer csak valami elindul, s láss csodát, áprilisra összeáll a műsor, s a hangzás is igazán imponáló.
Első fellépésünkkor októberben a Szent László templomban Mária-énekeket adtunk elő, majd két dalt – Szabadság, szerelem és Ezt a földet választottam - énekeltünk az iskolai és a városi október 23-i műsorban.
A karácsonyt megelőző időszak lázas készülődéssel telt, hisz a Fő téren a harmadik gyertyagyújtó ünnepséget mi tartottuk. Hagyományos karácsonyi énekeket énekeltünk Farkas Ferenc kétszólamú zongorakíséretes feldolgozásaiból, valamint Gryllus Vilmos különleges versmegzenésítéseiből. Zárószámként – igazgatónővel együtt, aki néhány igaz, szép gondolattal gyújtotta meg a harmadik gyertyát – a Nox együttes szép dalát adtuk elő.
Az első félév utolsó fellépése januárban a Szent László templomban a Tinódi emlékére megtartott misén volt, ahol egyházi énekekkel, köztük egy latin nyelvű, három szólamú szép kórusművel – Puer nobis - tisztelegtünk Tinódi emléke előtt.
Januárban azonban már elkezdtünk készülni az éves „nagy” műsorra is. Az idei programunkat a következő művek alkották: Farkas Ferenc: Hajnalnóta, Brahms: Egy édes hangú kismadár, Bárdos Lajos: Hét kurta kórusból az első és a második, Babylons – spirituálé feldolgozás, Bódi László „Cipő”: Erdő közepében járok. Többször is volt lehetőségünk e műsorral színre lépni: részleteket énekeltünk a biolabor projekthez kapcsolódó emléktábla-avatáson, a rajzszakkör városi kiállításának megnyitóján. A teljes műsort a gimnázium dísztermében megrendezett hagyományos Tavaszi koncerten, majd a Szent László templomban az Éneklő Ifjúság hangversenyen, valamint június 12-én este a Fő téren adtuk elő. Fellépéseink jól sikerültek, reméljük, a hallgatóság számára is olyan felszabadult élményt nyújtott, mint a kórusnak az előadás. A darabok közül kiemelném Brahms művét, amelynek szólóját Horváth Dorottya végzős diákunk énekelte. Dorottya gyönyörű, tiszta, finoman csengő hangja valamennyiszer elbűvölte a közönséget.
A koncerteken orgonán Nagy Péterné tanárnő, zongorán Babos Judit kísért bennünket.
A Ballagási ünnepségen utoljára énekeltük végzőseinkkel a Gaudeamus igiturt Bárdos Lajos három szólamú feldolgozásában. Horváth Dorottya magával ragadó hangja is ekkor csendült fel utoljára szólóban: Elindultam szép hazámbul...
Ballagóinknak – Horváth Dorottya, Tóth Viktória, Szalai Benedek, Nagy István, Smidéliusz Márk - köszönjük az elmúlt évek lelkes hozzáállását, s kívánjuk, találják meg azt a hivatást, azt az utat, amely igazi örömöt, boldogságot ad számukra az életben. Kodály Zoltán gondolatával búcsúzunk: „Életed útját magad választod, válassz hát úgy, ha egyszer elindulsz, nincs már visszaút.”
Pernecker Csilla |