DühöngŐ - ingyencirkusz két részben
Miller: Az ügynök halála - beszélgetések két részben, rekviemmel
Móricz: Rokonok - színmű
Moliere: Nők iskolája - komédia
1. DÜHÖNGŐ
ingyencirkusz két részben
John Osborn: Look back in Anger című drámája alapján
Fordította: Losonczi Gábor
Aktuális-e még Osborne 1956-ban írt drámája?
Kínzó klausztrofóbia, fullasztó betonszarkofágok kielégületlenségtől fülledt éjszakái, perspektíva nélküli lézengés, az emberi értékek devalválódása, a tehetetlen szerelem brutalitása, tébolyító garzonok néma fülkeforradalmai, gyűlölet, üvöltés a szeretetért, egyedüllét, kozmikus társasmagány.
Dühöngő ifjúság.
A francia Mathieu Kassovitz 1995-ben készült, Gyűlölet című filmjében a következő mondatok hangzanak el: "Egy társadalom zuhan lefelé. Miközben zuhan, azt mondogatja magának, eddig minden rendben, eddig minden rendben, eddig minden rendben. Nem a zuhanás számít, a leérkezés."
Tíz évvel később, 2005-ben Párizs lángokban állt, 2011 nyarán London utcáin gyújtogattak és fosztogattak.
Kik voltak az elkövetők? A kallódók, a munkanélküliek, a szeretetlenek, a kirekesztettek, a "megalázottak és megszomorítottak".
A dühöngő ifjúság.
Nem kérdés, aktuális-e Osborne 1956-ban írt drámája.
Szereplők:
Jimmy Porter / Poppre Ádám
Cliff Lewis / Szabó Róbert Endre
Alison Porter / Alberti Zsófia
Helena Charles / Lévai Tímea
Rendező: Nagy Cili
2. ARTHUR MILLER: AZ ÜGYNÖK HALÁLA
- beszélgetések két részben, rekviemmel
fordította: Hamvai Kornél (2011)
Amikor a kommunista korszakban szinte viharos gyorsasággal - megírása után csupán tíz évvel - hazánkban is színre került Arthur Miller darabja (1959-ben a Nemzeti Színházban, a címszerepben Tímár József legendás alakításával), a hivatalos kritika a kapitalista társadalom farkastörvényeinek és az amerikai életforma öncsaló voltának kíméletlen leleplezését tartotta a legnagyobb erényének. Csupán a dráma különös - a valóságos időrendet bátran megbontó, az emlékeket, illúziókat és a kézzelfogható realitást szétválaszthatatlan szövevénnyé bogozó - szerkezetét furcsállották. Pedig ez hordozza az írói mondandó lényegét: Miller szerint az egész dráma a főhős fejében játszódik le, díszletéül is legszívesebben egy óriási koponyát képzelt volna el. Amikor pedig az egyik broadwayi előadás után egy néző fölrótta neki, hogy nem lehet tudni, milyen mintákat is cipel Willy, az ügynök két hatalmas bőröndjében, ingerülten így fakadt ki: "Hát önmagát! Ő maga az áru."
Tehát az esendő, a hétköznapok anyagi és lelki súlya alatt görnyedő, a rideg tényeket rögeszmésen szebbé, barátságosabbá kozmetikázó, az álmai mellett a végsőkig kitartó kisember a megértő, de nem megbocsátó vizsgálat alanya. Alakjában a szerző apjának is emléket állított, akit az 1930-as évek gazdasági krízise gyűrt maga alá. Most, a jelenünket megnyomorító újabb világválság idején a közösség számára látszólag feleslegessé vált, az életből lassan kikopó, de mindennek ellenére szeretetre méltó figurájában valószínűleg több nemzedék tagjai is egyre döbbentebben ismernek magukra.
Szereplők:
WILLY LOMAN / Jordán Tamás
LINDA / Kiss Mari
BIFF / Orosz Róbert
HAPPY / Kálmánchelyi Zoltán
BERNARD / Endrődy Krisztián
NŐ / Senkovics Petra
CHARLEY / Ujlaky László
BEN BÁCSI / Avass Attila
HOWARD WAGNER / Kelemen Zoltán
JENNY / Unger Tünde
STANLEY / Vass Szilárd
MISS FORSYTHE / Varga Dóra
LETTA / Lévai Tímea
TITKÁRNŐ / Korponay Zsófi
Rendező: Valló Péter
3. Móricz Zsigmond: Rokonok
színmű
1929-ben romboló gazdasági válság rázta meg az egész kapitalista világot. Az akkori Magyarország a hárommillió koldus és az úri panamák országa lett. Ezek a tapasztalatok érlelték meg Móriczban a Rokonok című regényt. A főhős, Koppjáss István származásánál fogva az úri osztályhoz tartozik, de életkörülményei folytán az úri társadalom legszélén helyezkedik el. Kopjáss rokonai, a regény mellékszereplői, szervesen hozzátartoznak a mű egészéhez és fontos szerepük van a regény társadalomábrázolásában. A rokonok is a hatalmon lévőkhöz, az urak kasztjához tartoztak valamikor, de különféle körülmények folytán lecsúsztak, deklasszálódtak. Sorsuk törvényszerű egy olyan társadalomban, amelynek mozgató ereje a pénz, az anyagi jólétet biztosító hajsza és a marakodás a hatalomért. Deklasszáltságukban is megőrizték "úri jellemvonásukat". Egyiknek sem jut eszébe, hogy becsületes munkával biztosítsa megélhetését. Amikor a regény végén Kopjáss István revolvere eldördül, ez a hang az úri Magyarország halálos ítélete. Nem tudjuk meg, hogy Kopjáss meghal-e vagy felgyógyul, és beáll-e harmadiknak a polgármester bűnszövetkezetébe.
Szereplők:
Zayzon Zsolt, Nagy Cili, Martz Fruzsina, Schlanger András, Szabó Tibor, Vlahovits Edit, Czapkó Antal, Kelemen Zoltán, Vass Szilárd, Horváth Ákos, Balogh János, Poppre Ádám
Rendező: Jordán Tamás
4. Moliére: Nők iskolája
komédia
A Nők iskolája szabados stílusával, komikumával, iróniája fontos tabukat érint. A mulattató motívumok mögött fölmerül a nők helyzetének sok aktuális kérdése. Az erkölcsi és vallási konvenciók és hirdetőik nevetségessé válnak a természetes ész és természetes erkölcs leigázásáért vívott harcukban.
szereplők:
Csonka Szilvia, Jordán Tamás, Kálmánchelyi Zoltán, Alberti Zsófia, Trokán Péter, Szerémi Zoltán, Endrődy Krisztián, Kelemen Zoltán, Vass Szilárd
Rendező: Valló Péter
Pictures
