Időpont
2003. május vége
Résztvevők
Simon Ferenc 11.C, Szalai Erika 11.C, Sebestyén Hajnalka 11.C, Lanczkor Tamás 11.B, Mészáros Richárd 10.N, Brecska Attila 10.B, Incze Péter, Székely Nóra, File Tibor, Víghné Szabó Melinda, Vígh Viktor
Útvonal
Sárvár-Budapest-Dömös-Dobogókő-Csobánka-Budapest-Sárvár
Részletes útvonal turistajelzésekkel
Dömösről a PZ a régi úttörőtáborig, majd onnan a Z a Rám-szakadékon keresztül, a völgyfőig. Z Dobogókőig, majd onnan K a Bükkös-patak völgyén át az úttörőtábori, pihenőig. A pihenőtől S-fel a Lajos-forrásig. A forrástól P+ a Holdvilág-árkon át. Tovább P a Csobánkáig. Csobánkán fel a Sr az Oszoly-szikláig.
Védett területek
Duna-Ipoly Nemzeti Park
Képek
-
Élménybeszámoló
A szokásos két órás vonattal utaztunk Budapestre. Dömös felé a busz az árpád-hídi buszmegállóból indul. Itt találkoztunk Pepével és Nórival. A buszút kb. másfél óra, de az egyik legszebb panorámájú Magyarországon, hiszen a Dunakanyar ívét követi. Dömösről a lemenő Nap fényében értük el az egykori úttörőtábort. Itt sátraztunk. Reggeli után elindultunk a Rám- szakadékon felfelé. A Rám-szakadék valójában egy klasszikus szurdokvölgy. A patak a Visegrádi-hegység kemény vulkáni kőzeteibe vágta bele magát. Láncokkal, vasakkal kiépített völgy hazánk legizgalmasabb túraútvonala. A húszkilós zsákokkal a háton, azonban komoly fizikai igénybevétel is. A völgy végi sárdagasztás pont az i-re. (Ajánlott a bakancs, ami védi a bokát, és nem ázik be.) Innen még egy jó kis kaptatón jut fel az ember a Visegrádi-hegység legmagasabb csúcsára a Dobogó-kőre. Útközben a Szer-kövek mellett mentünk el. Ricsi és Laci meg is mászták ezeket a sziklákat. A sziklatornyok a keményebb vulkáni kőzetekből keletkeztek a külső erők által. (Kristályos és vulkáni középhegységeink jellegzetes formái ezek, amelyekkel többször is találkoztunk a túlélőtáborok során.) A kövek után a május végi 30 fok melegben törtettünk felfelé. Jó kis emelkedő! A Dobogó-kő (700 m) csúcsán szájtáti. Innen látni legszebben a Dunakanyart. A Visegrádi-hegység Magyarország legöregebb miocénkori andezitvulkánja, így nem illik bele a Dunántúli-középhegység döntően üledékes tagjai közé. Nem véletlen hát, hogy a földrajz a Visegrádi-hegységet keletkezése alapján az Északi-középhegységhez sorolja. A Duna az egykori külső kaldérából fűrészelt le egy darabot. A Dobogó-kő túlzottan ki van épülve (ide busszal is fel lehet jönni). Itt ebédeltünk, majd folytattuk az utunkat. A Bükkös -patak völgyében már igencsak ki voltunk nyúlva. Mire elértük a kiválasztott helyet, sajnos már foglalt volt. De hogyan? Engem a régi szocialista időkre emlékeztetett. Nagy sátrak, autók, 2-3 család, ordibáló gyerekekkel, ugató kutyákkal, üvöltő rádióval. Húztunk tovább! (Inkább csak vánszorogtunk!) Hála Istennek találtunk egy újabb táborhelyet a patak mellett. Itt sátrat vertünk, mosakodtunk. Lanczki ott vette észre, hogy elvesztette a pénztárcáját. Ricsivel visszaszaladtak pár km-t, de hiába. Később kiderült Dobogó-kőn hagyta. (Szerencséjére elküldték neki postán az iratokat.). A tisztásról egy kis életkép: Brecska Atilla ül a sátrában, nézegeti a lábát, mire megszólal: Itt mászik egy kullancs! Meg még egy! Meg még egy! Hú, van vagy 5! A "Kullancsos-rét" ennek ellenére ideális táborhely. Nem messze van forrás, a patak nagyon tiszta. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy tele volt rákokkal. A fürdőzés mellett figyelni kellett nehogy, rálépjen az ember ezekre az ízeltlábúakra. Reggel a Lajos-forrás felé vettük az irányt. Ott ittunk, és egy hatalmas kutyát is megsimogattunk. A továbbiakban még egy "kis" emelkedés után elindultunk újra lefelé a Holdvilág-árokba. Ez is egy szurdokvölgy. Kisebb, mint a Rám-szakadék, de az elején van egy 5-6 m-es letörés. Itt vízesés mellett egy létrán lehet leereszkedni. Az aljából Csobánkáig még 4 km fincsi beton! A faluban letettük a zsákokat egy háznál és felmentünk az Oszoly-sziklára. Pomáz és Esztergom között húzódik az a szerkezeti vonal, amely elválasztja a Pilist a Visegrádi-hegységtől. Csobánka hegyei már a Pilishez tartoznak. Az Oszoly-szikla Magyarország legkedveltebb sziklamászó helye. A mészkősziklán, amikor ott voltunk 7-8 emberke csüngött éppen. A csúcsról fenséges a panoráma. Előttünk a Pilis gerince (látszik a Dunántúli-khgy. legmagasabb pontja a Pilis csúcs 757 m), mögötte a Visegrádi-hegység. Délre a Kis- és Nagy-kevély látszik, mögöttük pedig kivehető Budapest. Csobánkán ebédeltünk és busszal mentünk vissza Budapestre.