Irodalom tantárgyból az érettségi vizsga témaköreinek egyike a kortárs irodalom egy jelentős képviselőjének bemutatása. Mikor verset elemzünk, gyakori kérdés az irodalomórán: Mire gondolt a költő?
Mindkét szempontból óriási jelentőséggel bír, hogy személyesen találkozhattunk Kemény István József Attila-díjas költővel, íróval, hiszen ő is szerepel érettségi tételeink között.
A 2024. december 9-i találkozóra meghívtuk leányát, Kemény Zsófit is, aki szintén elismert regényíró és slammer. A program keretében először magyartanárunk, Simonné Keszei Anita beszélgetett a művészekkel, de a diákok előzetes kérdései közül is elhangzott néhány.
Kemény István röviden beszélt életéről. Megtudtuk, hogy az ELTE magyar-történelem szakán végzett, volt könyvtáros, a Barátok közt forgatókönyvírója, egyetemi oktató és évtizedek óta a sárvári diákköltő találkozó zsűrijének tagja, s arról is vallott, miért lett költő.
Több verséből is elhangzott részlet a beszélgetés során, de láthattuk Kemény Zsófi egy videóklipjét is. Mindketten őszintén válaszoltak a néha kicsit provokatívnak tűnő kérdésekre.
A program második részében Kemény István rendkívüli irodalomórán beszélt a végzősöknek a posztmodern korról, a költőkkel szembeni sztereotípiákról. A Búcsúlevél, a Részlet, A néma H és a Nílus című verseken keresztül konkrétan is elmondta, hogy dolgozik egy költő. Elhozta köteteit és megismerhettük az életmű legfontosabb állomásait. Szembesülhettünk azzal, hogy a költő néha teljesen mást gondol verséről, mint amit mi elemzésként írunk.
Létezik az irodalomban a szerző halála-elmélet, mely azt hirdeti, hogy csak a befogadó és a mű kapcsolata számít, az, hogy ki írta, nem. Ennek a délelőttnek az élménye ezt cáfolja meg: el lehet felejteni a költőt, de mérhetetlenül sokat veszítenénk vele. Kemény István ennek élő bizonyítéka.
Hajós Luca |
