I.1. Az iskola múltja és jelene

Az 1951-ben alakult Sárvári Állami Általános Gimnázium csak keltezésében félévszázados, de szellemi és fizikai alapjai régebbre nyúlnak vissza. Az épület főbejáratán az 1908-as évszámon lépünk át, ami a főépület építésének dátumát jelzi. Ez adott otthont a polgári fiú- iskolának akkor. "Ez a nagyszerű otthon nemcsak külsejével örökítette meg az alkotók emlékét, hanem meglévő helyiségeivel, tágas termeivel... azt hirdeti, hogy milyen bölcsen, előrelátóan emelték fel a falait, számítva a fejlődés következtében beállható nagyobb igényekre, korszerű követelményekre" - olvashatjuk a sárvári polgári iskola korabeli értesítőjében.

A "nagyobb igények" már 1927-ben új épületrész létrehozását követelték a polgári leányiskola számára. A múló évtizedek során a középfokú oktatásban növekvő tanulólétszám hívta létre az újabb és újabb épületszárnyakat. Így lett az iskolában "díszterem" 1964-ben, modern tornacsarnok 1994-ben, valamint 1995-ben épült meg az utolsó tanterem-együttes, szakmai gyakorlati termek, és a lányok számára új diákotthon.

A történelmi múltú Sárváron a művelődésnek, oktatásnak előkelő szerep jutott. A 16. században a Nádasdyak vára a szellemi élet egyik fellegvára, ahol egyre sűrűbben fordulnak meg nagyműveltségű tudósok, tanítók, a reformáció jeles képviselői.

A vándorlantos történetmondó, krónikás Tinódi Sebestyén is Nádasdy Tamás hívására érkezett a várba, majd itt tért örök nyugovóra. Nemes egyszerűsége, helytállása, őszinte hazaszeretete évszázadok múltával sem halványult. Ezeket az értékeket vállalták az egykori névadók, vállaljuk ma is. Tinódi Sebestyénre minden év január végén ünnepi műsorral emlékezünk.

"Vannak az országban nagyobb iskolák, nem sokkal nagyobb felvételi sikerekkel dicsekedhetnek. Nem is itt kell keresni iskolánk rangsorát, hanem kötelessége teljesítésében. Abban, hogy itt Sárváron, a Rába mentén, a vasi tájakon hogyan töltötte be feladatát. Az elszámolás szerint betöltötte. A Sárvári Gimnázium nélkül is sokan szereztek volna nagyobb műveltséget a sárváriak és a környékbeliek közül, de nem ennyien. A gimnázium végzettjei nélkül sem lennének üresek a munkahelyek és a munkapadok, de nem a mi gyerekeink töltenék meg azokat, s ha igen, nem olyan felkészültséggel, mint ahogyan azt most teszik."

A fenti idézetet az Apáczai Csere János - díjas, országos hírű szaktekintély, Medvegy Antal igazgató írta az iskola évkönyvébe 1975-ben. Ő teremtette meg a vidéki gimnáziumi élet biztos alapjait, melyekre bátran lehetett építkezni eddig is, és lehet a jövőben is. Útjára indította a Diákírók- diákköltők találkozóját, amely a későbbiekben országos - sőt ma már határon túli - találkozóvá nőtte ki magát. Az Ő ötlete volt az Öregdiákok Baráti Körének megalakítása, amely biztosítja, hogy diák és iskola kapcsolata az érettségi bizonyítvány megszerzése után sem szakad meg. Pedagógiai írásaiban mindig hangsúlyozta a vidéki gimnáziumok különleges szerepét, sajátos mivoltát. Igazgatósága alatt több egykori diák vált a tantestület tagjává, ezzel is bizonyítva a hely szellemi kisugárzását.

Az általa harminc éve leírt sorok ma is aktuálisak.

Ma a Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskola Sárvár város egyetlen olyan középfokú intézménye, ahol elsősorban gimnáziumi képzés folyik. Emellett megjelent a szakközépiskolai, valamint az érettségire épülő technikusképzés. A 2004-2005. tanévtől nálunk is választhatják a tanulók az öt évfolyamos - nyelvi előkészítő évfolyammal induló - oktatási formát. Intézményünk -helyzetéből adódóan- a sárvári és Sárvár környéki tanulók oktatását, nevelését és -korlátozott számban- kollégiumi elhelyezését biztosítja. Hosszú évek óta több mint 500 tanulónk van, reméljük, a demográfiai hullám ezt a létszámot jelentősen nem csökkenti. A tanulók mintegy 2/3-a lány, és kb. 2/3-os a sárváriak és vidékiek aránya is.

Az oktatás egy esztétikusan kialakított épületegyüttesben folyik, amely legkevesebb 17 osztály oktató-nevelő munkáját biztosítja. A régi épülethez kapcsolódik egy új szárny, melynek alagsorában a tankonyha és tanétkezde, földszinti és emeleti részén 2-2 tanterem, padlásterében a kollégium található, valamint a város sporteseményeinek is terepet nyújtó tornacsarnok.

Nemcsak az iskola épületegyüttese, hanem tanulóinak, tanárainak tevékenysége is jelentősen hozzájárul a város szellemiségének, kulturális életének sokszínűbbé tételéhez. Az elmúlt 50 év alatt számos színes tanáregyéniség, és a gimnáziumunk padjaiból kikerülő, a nagyvilágban is elismerést szerzett szaktekintély öregbítette nemcsak az intézmény, hanem városunk hírnevét is. Diákjaink meghatározó számban képviseltetik magukat a városi egyesületekben

A város is magáénak érzi az iskolát. Ballagó diákjainktól a Nádasdy vár udvarán köszön el a város képviselője.

Az iskolában az oktatás-nevelés a hagyományos négy évfolyamos gimnáziumi iskolatípuson alapszik. Az 1991/92-es tanévtől nyolcosztályos gimnáziumi képzés is folyik, hatékonyságát a kiváló érettségi és felvételi eredmények bizonyítják. Sajnos iskolánkban ez a képzési forma kimenő rendszerben megszűnőben van. Ezért a tehetséggondozásnak hatékonyabb terepet igyekszünk teremteni a hagyományos négy osztályos évfolyamokon, valamint a most induló öt évfolyamos képzésben.

Az oktatás struktúrájának országos változása az 1998/99-es tanévtől arra kényszerítette az iskolát, hogy bővítse eddigi kínálatát. Ettől a tanévtől bevezetésre került a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportú szakközépiskolai képzés évfolyamonként egy-egy osztállyal, amely az érettségire épülő vendéglátó technikus illetve idegenforgalmi technikus OKJ-s szakképesítésre készít elő. Ez a szakmai oktatás szervesen kapcsolódik Sárvár város és környékének idegenforgalmi fejlődéséhez. A fenti szakképzések keretében lehetőség van további bővítésére, új modulok beépítésére.

Iskolánkban a felnőttoktatás több évtizedre tekint vissza. Az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása négy év alatt történik. Bizonyos előtanulmányok és különbözeti vizsgák lehetővé teszik, hogy a hallgatók hároméves képzésben vegyenek részt. Az idegen nyelvek tanulása már itt is kötelező.

A kollégium az iskolához kapcsolódó, azzal szorosan együttműködő nevelési intézmény. 20 leánytanuló részére nyújt biztos hátteret az eredményes tanuláshoz, a mindennapi felkészüléshez. A kollégium legfontosabb feladata a tanulás segítése, sajátos eszközeivel hozzájárul az esélyegyenlőtlenség mérsékléséhez.

Családpótló szerepe egyre nagyobb, a maga értékorientációs, életmódformáló, életmód-alakító tevékenységével látja el ezt a feladatot.

A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakközépiskolában a gimnáziumi iskolatípusban az általános műveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. A szakközépiskolában az általános és a szakmai műveltséget megalapozó, és a további műveltség megszerzését elősegítő nevelő-oktató tevékenység folyik. Célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak a szakmaterületeken folyamatosan fejlődő alkotó munkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

Ha Sárvár fejlődését nézzük, mely részben a turizmus és vendéglátóipar felé halad, akkor a szakközépiskolai és technikus képzésre a továbbiakban is szükség van. Így diákjaink egyrészt nagyobb eséllyel pályázhatnak olyan felsőoktatási intézményekbe, melyek fő profilja a vendéglátás és idegenforgalom, másrészt megszerzett tudásukat közvetlen lakóhelyükön, a helyi igényeket kielégítve szakképzett munkaerőként kamatoztathatják.

 

I.2. A Gimnázium rövid története

1951. augusztus 28.	A sárvári Állami Általános Gimnázium alakuló értekezlete
1951. szeptember 15.	A Dolgozók Gimnáziumának Levelező tagozata indul
1951.	A Zrínyi Ilona Diákotthon létrehozása
1954.	A diákotthon a Hunyadi útra költözik
1952.	Megalakul az iskolai sportkör
1956. január 29.	Felveszi a Tinódi Sebestyén nevet; az iskola jelvényét elkészítik, melyben a Tinódi címer szerepel
1958.	Első alkalommal kiírják az iskolai Tinódi pályázatot
1958-1959.	Az első iskolai évkönyv kiadásra kerül
1960-1970.	Az 5+1-es gimnáziumi képzési forma
1963-1964.	Megépül az új iskolaszárny; 3 tanterem és a díszterem
1965.	Diákköltők I. megyei találkozója
1968.	Diákköltők Dunántúli Találkozója
1970.	Diákírók- Diákkötők I. országos találkozója
1974.	A Szakmunkások Szakközépiskolájának Levelező tagozata indul
1976. május 15.	Megalakul az Öreg Diákok Baráti Köre
1978.	Tinódi Sebestyén Gimnázium és Középiskolai Kollégium
1983-1986.	Az egész iskola felújítása megvalósul
1986.	Testvériskolai kapcsolat alakul az ausztriai Admont középiskolájával
1988-1996.	Gyakorlati fakultációs tárgyak oktatása
1989-1990.	Újra megjelenik a 12 éve szünetelő Iskolai Évkönyv
1991-1992.	Megindul a nyolcosztályos gimnáziumi képzés
1991.	Befejeződik a sporttelep építése
1992.	Megszűnik a gimnáziumi levelező oktatás
1993.	A tornacsarnok megépül
1995.	Az új toldaléképület megépül,
1995.	INTERNET- gépterem kialakításra kerül
1998.	Szakközépiskolai oktatás és technikusképzés megkezdődik
2001-2002.	Bevezetjük a Felnőttoktatás Esti tagozatát
2001-2002.	Felkészítés a kétszintű érettségi vizsgára
2002-2003.	Megszűnik a Szakmunkások Szakközépiskolájának Levelező tagozata

I.3. Az iskola feladatai

Iskolánk Sárvár szellemi életének integráns része és egyik központja, mely a komoly szellemi tőkének és a kiváló infrastruktúrának köszönhetően képes arra, hogy kielégítse a kisrégió és a majdani euroatlanti integráció igényeit. Képzési választékával vonzó lehetőséget kínál Sárvár és a városkörnyék továbbtanulni szándékozó fiataljai számára.

Iskolánk tevékenységi körét, feladatait alapító okiratunk az alábbiakban határozza meg:

• Az intézmény alaptevékenysége:
  • A négy évfolyamos gimnáziumi és a négy évfolyamos szakközépiskolai képzésben a nevelés és az oktatás a kilencedik évfolyamon kezdődik. A gimnáziumi, a szakközépiskolai képzésben a tizenkettedik évfolyamon fejeződik be a nevelés és az oktatás.
  • Öt évfolyamos gimnáziumi képzésben a nevelés és oktatás a kilencedik évfolyamon nyelvi előkészítő évfolyam - kezdődik, és a tizenharmadik évfolyamon fejeződik be.
  • Mindhárom képzési formában a tanuló felkészül az érettségi vizsgára, valamint felsőfokú iskolai továbbtanulásra, illetve munkába állásra, és előkészül a szakképzésbe való bekapcsolódásra.
  • A szakközépiskolai képzésben a kilencedik évfolyamtól kezdődően a kerettantervben meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás is folyhat.
  • Szakképzési évfolyamokon (tizenharmadik és tizennegyedik évfolyamok) az érettségi bizonyítvánnyal rendelkező tanulókat felkészíti a szakmai vizsgára.
  • A gimnázium és szakközépiskola tanulója - az átvételre és a felvételre vonatkozó rendelkezések szerint (Kt. 42.§., 46.§., 66-67§.) - folytathatja tanulmányait másik gimnázium, szakközépiskola, szakiskola megfelelő évfolyamán.
  • A felnőttoktatás formái közül a gimnáziumi és profilnak megfelelő szakközépiskola esti tagozatán képzést folytat, mely az érettségi megszerzésére nyújt lehetőséget.
• Alaptevékenységhez kapcsolódó kisegítő és kiegészítő tevékenység:
  • pályázatokon való részvétel,
  • a helyiségek bérbeadása,
  • együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal,
  • rendezvények, tanfolyamok szervezése.
• Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások a törvényi kötelezettségen felül
  • Évfolyamonként egy osztályban emelt óraszámú német, illetve angol nyelv és matematika oktatása.
  • Számítástechnikai és informatikai ismeretek oktatása.
  • Évfolyamonként kettő osztálycsoportban gimnáziumi, egy osztálycsoportban szakközépiskolai idegenforgalmi és vendéglátó képzés, továbbá egy osztálycsoportban (vendéglátó, idegenforgalmi technikus) szakképzés.
• Évfolyamok száma: a nevelés-oktatás négy évfolyamos, illetve öt évfolyamos gimnáziumi, négy évfolyamos szakközépiskolai és kettő évfolyamos szakképzés (érettségire épülő) formában, valamint nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés kimenő rendszerben folyik.
• Kollégiumot működtet azon leánytanulók számára:
  • akiknek a tanuláshoz, a szabad iskoláztatásukhoz való joguk érvényesítéséhez lakóhelyükön nincs lehetőségük,
  • akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani.
• A központi konyháról biztosítja a menzai, kollégiumi étkeztetést, és az intézményi dolgozók étkeztetését, továbbá a munkahelyi vendéglátást.

II.1. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka legfontosabb pedagógiai alapelvei:

• a komplexitás elve: a biológiai, fiziológiai, a pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek hatásainak figyelembevétele
• a növendékre gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelési hatások biztosítása és összehangolása
• a nevelés két alapvető tényezője, a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a nevelésben, közöttük aktív kölcsönhatás van
• a tanulók egyéni és életkori sajátosságainak figyelembevétele
• a nevelés a közösségek hatásrendszerén át, a közösség aktív részvételével történik
• elmélet és gyakorlat összhangja, a tanuló számára saját tapasztalatok megszerzése, megértése, általánosítása
• rendszeresség, következetesség
• világnézeti és politikai semlegesség

II.2. Nevelési célok

Személyiségformálás a klasszikus értékek mentén, azaz

• Érzelmileg kiegyensúlyozott, szellemileg nyitott, magukat minden helyzetben feltaláló fiatalok nevelése
• Jellemfejlesztés
• Egészségnevelés
• Önálló gondolkodás, véleménynyilvánítás, felelősségtudat
• Emberszeretet, tolerancia
• Környezeti nevelés, katasztrófavédelmi ismeretek
• A problémamegoldó képesség fejlesztése
• A szociális érzékenység fejlesztése
• Stabil, jó hangulatú közösségek kialakítása

A sikeresség kritériumai:

• Sikeres életpálya, boldog, magabiztos ember
• Egészséges életmód
• Beilleszkedni képes, toleráns ember

II.3. Oktatási célok

Az elsődleges oktatási cél minden tagozaton (négy évfolyamos, nyolc évfolyamos, szakképző, szakmunkások szakközépiskolája): felkészítés az érettségi vizsgára és a bármilyen irányú továbbtanulásra (felsőoktatás, szakképzés).

Mivel a középfokú oktatás alapvető célja az érettségi vizsgára történő felkészítés - mely egyúttal a felsőfokú tanulmányok nélkülözhetetlen feltétele is -, az elkövetkező években is ezt tekintjük kiemelt feladatunknak.

• Felkészítés a sikeres (hagyományos) érettségi vizsgára és a továbbtanulásra.
• 2001/2002-től felkészítés a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára és a továbbtanulásra
• a gimnázium mint iskolatípus sajátosságából következően legalább két idegen nyelv oktatása csoportbontásban
• Az ismeretszerzésnek, a műveltséganyag elsajátításának háttere a könyvtár. Legyen a tanulók igénye a könyvtárra alapozott önművelés.

II.3.1. Gimnáziumi és a szakközépiskolai tagozat

Közép- és emelt szintű érettségire felkészítő középiskolaként azonban nem elégedhetünk meg a kötelező minimummal: minden területen többlettudást szeretnénk nyújtani tanulóinknak, hiszen elsősorban azok jönnek hozzánk, akik érettségi után felsőfokú tanulmányokra készülnek.

Céljaink között ezért az alábbiak szerepelnek:

• a felsőfokú tanulmányok eredményesebb előkészítése
• a tehetség kibontakoztatása
• többlettudás megszerzése minden tantárgyból (műveltségi területből)
• a kötelezően választható idegen nyelv(ek) oktatása csoportbontásban
• évfolyamonként egy csoportban emelt szintű matematikaoktatás
• évfolyamonként egy-egy csoportban emelt szintű idegennyelv-oktatás
• felkészítés a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára
• a mindennapos testmozgás biztosítása
• a tehetség kibontakoztatása; sávon, felkészítőn, előkészítőn, szakkörön többletlehetőséget biztosítani a tehetséges, érdeklődő tanulóknak
• a nyelvvizsgára történő felkészítés az oktatott idegen nyelvekből
• a szakképzés előkészítése szakmai alapozó tárgyak oktatásával

II.3.2. Szakképzés

A szakma elnevezése, OKJ száma:

idegenforgalmi technikus, 52787202

vendéglátó technikus, 52782202

A szakmai végzettséget igazoló okirat elnevezése:

technikusképesítő bizonyítvány

Megszerzésének módja:

szakmai órák látogatásáról kiadott bizonyítvány

Gyakorlati záróvizsga

Elméleti záróvizsga

Szakmai (képesítő) vizsga

A szakmai képzés fenntartója azonos a fenntartóval.

Célunk az, hogy a város és a kistérség infrastruktúráját kiszolgálni képes idegenforgalmi és vendéglátó szakembereket (technikusokat) képezzünk.

A szakképzés sajátosságai:

• két idegen nyelv oktatása csoportbontásban, legalább az egyik speciális szaknyelvi anyaggal bővítve
• felkészítés szakirányú továbbtanulásra
• szakmai vizsga megszervezése mindkét szakmában

II.3.3. Felnőttoktatás, gimnázium esti tagozat

A felnőttek középiskolájának feladata az általános műveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb műveltség megszerzésének megalapozása, felkészítés az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére.

II.4 A nevelő-oktató munka feladatai

• a tanulók kognitív, affektív és pszichomotoros ismereteinek, jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztése
• a közösségi nevelés
• az egyetemes emberi kultúra alapvető értékeinek megismertetése
• a demokrácia iránti elkötelezettség kialakítása
• a hazaszeretet elmélyítése
• a humanista értékrend elsajátítása
• a globális problémák iránti érzékenység felkeltése
• a kommunikációs kultúra és az érzelmi intelligencia fejlesztése
• pozitív beállítódás kialakítása a testi és lelki egészséggel kapcsolatban
• a tanulás tanítása
• pályaorientáció

II.5. Az alkalmazott eszköz- és eljárásrendszer

A nevelő-oktató munka során a helyi tantervekhez illeszkedő eszközrendszert (tankönyvek, munkafüzetek, tanári kézikönyvek, segédletek, feladatgyűjtemények, hanganyag, szemléltető eszközök stb.) alkalmazunk.

A nevelő-oktató munka a tanórai és tanórán kívüli tevékenység során valósul meg. A nevelőnek támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre is, amelyeket a tanulók az iskolán kívüli, mindennapi életükben szereztek. Számolnunk kell a spontán társadalmi hatásokkal. Az iskola egyik feladata, hogy segítsen eligazodni az ellentmondásos tapasztalatok, igények, hajlamok, képességek és lehetőségek szövevényében, feloldja a szabadság és a kényszer, a közösség és az egyén érdekeinek ütközését. A tanulót önállóságának, kezdeményezőkészségének, kreativitásának kibontakoztatásával készítjük fel a felnőttkorra.

A taneszközök kiválasztásának alapelvei:

• koherencia a tantervvel
• kezelhetőség, áttekinthetőség, tetszetősség, elfogadható ár
• a pedagógus egyéni elképzelései

II.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A jellem, szellem, illem, küllem fejlesztése!

Iskolánkban a tanulók tudásának, képességeinek és egész személyiségének fejlesztése áll a pedagógiai munka középpontjában.

A különböző ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók

• értelmi,
• önálló ismeretszerzési,
• kommunikációs,
• cselekvési képességeinek fejlesztéséhez.

A képességek fejlődéséhez szükséges részletes követelményeket, feladatokat, tevékenységeket a tantárgyak helyi tantervében határozzuk meg.

Fejlesztjük a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, hozzájárulunk az egészséges életmódjuk, kulturált szokásaik fokozatos kialakulásához, elősegítjük értékekkel történő azonosulásukat.

Kognitív (értelmi) fejlesztés

• emlékezés, felismerés, felidézés
• értelmezés, saját szavakkal történő leírás, interpretálás
• problémamegoldás
• elemzés, a lényeges elemek, struktúra feltárása
• egyéni és eredeti produktum létrehozása
• vélemény- és ítéletalkotás a saját értékrend alapján

Affektív (érzelmi-akarati) fejlesztés

• nyitottság a különböző külső hatások, értékek, attitűdök befogadására
• aktív válasz a külső hatásra, együttműködési készség
• értékek befogadása, egyes értékek preferálása, ítélkezés
• értékrend kialakítása
• jellem kialakulása, az értékrend és a cselekvés harmóniájának megteremtése

Pszichomotoros fejlesztés

• mozgáskorrekciók végrehajtása
• mozgási sebesség növelése
• mozgáskoordináció fejlesztése
• mozgások automatikus végrehajtása
• rutin és spontaneitás

Célunk tehát megalapozni a tanulók műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben.

II.7. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos célok, feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

Hon- és népismeret

• nemzeti kultúránk értékeinek megismerése
• kiemelkedő magyar személyiségek (államférfiak, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók) munkásságának megismerése
• tájékozottság a haza földrajzában, irodalmában, történelmében
• a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

• A tanulók legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt, becsüljék meg ezeket.
• Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentősségét, ellentmondásait
• Szerezzenek információkat az emberiség közös problémáiról
• Vegyenek részt iskolánk nemzetközi kapcsolatainak ápolásában

Környezeti nevelés

• A környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerése és megőrzése
• A tanulók váljanak érzékennyé környezetük állapota iránt, ismerjék meg azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak.
• Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá.

Iskolánkban a környezeti nevelési programot a 4. sz. melléklet tartalmazza.

A kommunikációs kultúra fejlesztése

• Az anyanyelv minél teljesebb értékű ismerete
• Képesség a vélemények, érvek kifejtésére, értelmezésére, megvédésére
• A metakommunikáció (a tekintet, a gesztusok, a testtartás, a hanghordozás stb.) alkalmazásának ismerete
• Önálló ismeretszerzés az új audiovizuális környezetet szelektíven használva
• Konfliktuskezelési technikák elsajátítása az osztályfőnöki tanterv szerint.

Testi és lelki egészség

• Az egészséges életmódra nevelés
• A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése
• A környezet (pl. a háztartás, a közlekedés, az iskola) testi épséget veszélyeztető tényezőinek és ezek elkerülési módjának megismertetése az osztályfőnöki program szerint.
• A káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzése
• A krízishelyzetbe jutottak segítése
• Felkészítés a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra

Iskolánkban az egészségnevelés a mellékelt egészségnevelési program alapján történik (3. sz. melléklet).

Pályaorientáció

• A pályaválasztás segítése
• Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése
• A legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek megismertetése

A diákközösségek fejlesztése

Az ember alapvetően társas lény, személyisége is közösségben fejlődik leginkább. A serdülőkorban a kortárs csoportok szerepe jelentősen megnő, így az iskolába lépő fiatalok közösséggé kovácsolása az osztályfőnöki munka legfontosabb területe.

A jó közösség jellemzői:

• együttműködés a közös célok érdekében
• jó csoportszellem, kölcsönös bizalom és felelősség, tolarencia
• konstruktív konfliktuskezelés, hatékony komunikáció
• elkötelezett az osztály, az iskola iránt
• élménygazdagság, élménysűrűség
• egészséges szociometriai kép
• saját történelem - "mi élmény"
• saját nyelv - saját szimbólumrendszer
• tagolt értékrend - jellegzetes közös értékrend
• közeg-élmény - létező közösségtudat
• kapcsolatsűrűség és a kapcsolatok mélysége
• érdeklődés és nyitottság

A diák-önkormányzati munkát segítő pedagógiai feladatok

Az iskola része a társadalomnak. Így a társadalom és a demokrácia szabályainak az iskolában is érvényesülniük kell. A diákönkormányzat tevékenysége a demokráciára és a társadalmi struktúrákra vonatkozó gyakorlati ismeretekkel felkészíti a tanulókat a társadalmi életre.

Ennek módjai és elvei:

• A diákjogok, a tanulói érdekvédelem, az érdekérvényesítés, a panaszjog és az érdemi válaszhoz való jog tiszteletben tartása.
• E jogok érvényesíthetőségének biztosításához szükséges eljárási szabályok betartása.
• A diákok viszonylagos önállóságának, és valódi részvételének biztosítása döntésekben és életük szervezésében.
• Az oktatásban megjelenő tanulói jogok és kötelességek tanítása.
• Biztosítani kell, hogy a diákok véleményüket szabadon és büntetlenül kifejezhessék.
• Az iskola közéleti kultúrájának fejlesztése.
• A diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása.
• Az együttélésből fakadó konfliktusok kezelése.
• A tantestület segítse a demokratikusan megválasztott diákképviselőket, hogy természetes szerepüket gyakorolhassák.

Az oktatásnak a kölcsönös tiszteleten, megértésen, demokrácián és tolerancián kell alapulnia.

A pedagógus közösség fejlesztése

Az iskola működésének hatékonyságát nagymértékben befolyásolja az intézmény dolgozói közötti emberi kapcsolatok milyensége. Iskolánk tantestülete sok szempontból heterogén összetételű csoport a tagok életkora, felkészültsége, a hivatástudat mértéke, a pedagógiai attitűd stb. alapján. A vezetés feladata, hogy bizonyos mértékű egységes szemléletet alakítson ki a tantestületben. Az intézmény céljaival való azonosulás, az elkötelezettség, a közösen vallott értékrend alapján végzett munka, a közös érdekeltség összeköti a munkatársakat.

A szervezet formális felépítése csoportokat képez a tantestületen belül. Állandó formális csoport pl. a tágabb körű iskolavezetés, a munkaközösségek, ideiglenes formális csoportok lehetnek bizottságok, munkacsoportok, időszakos feladatokhoz rendelten (pl. az un. minőségi körök, vagy az egy osztályban tanító tanárok közössége).

Hatékonyan működő csoportok létrehozása az iskolai munka minőségének egy meghatározó tényezője, melyre tudatosan törekszünk.

A hatékonyan működő csoport jellemzői:

• A csoportcélok mindenki számára világosan megfogalmazottak és tisztázottak.
• A tagok nyitottak egymás felé. A közöttük lévő kétirányú kommunikáció biztosított.
• A csoportdöntési folyamat rugalmasan illeszkedik a helyzet megkövetelte szükségletekhez. A csoport a közös döntést igyekszik megvalósítani a gyakorlatban.
• A részvétel és a vezetés elosztott a tagok között. Mindenki lehet résztvevő, vezető és meghallgatott fél. A viszonylag kiegyenlített hatalmi viszonyok teszik lehetővé azt, hogy minden résztvevő erőforrásai (képességei, személyisége) teljesen kihasználttá váljanak.
• Az egyéni befolyás mértékét nem a formálisan kapott hatalom, hanem az egyéni képességek, a gyakorlottság, a szakértelem és az információkhoz való hozzáférés lehetősége határozza meg.
• A csoport tagjai bátran felvállalják a véleménykülönbségekből adódó konfliktusokat.
• Magas a csoport kohéziója, elégedettek a csoporttagsággal, elfogadják és támogatják egymást, bizalommal fordulnak egymás felé.
• A csoport problémamegoldó képessége magas szintű.
• A csoporttagok együtt értékelik ki a csoport hatékonyságát és döntenek arról, hogyan javíthatnák saját működésüket.

A szervezeti kultúra kialakítása szempontjából fontosabb a munkán kívüli összejövetelek, kirándulások, rendezvények. A tantestületi tagok között baráti, társas kötelékek szövődnek, melyek az iskola falain kívüli kapcsolatokat jelentenek.

II.8. A szociális hátrányok enyhítése

Iskolánkban is egyre több hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermek található. Sokan vannak olyanok, akiknek szülei elváltak vagy munkanélküliek, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel. A három vagy több gyermeket ellátó családokban gyakran a létminimum körüli összegből élnek.

A társadalmi veszélyforrások megjelenése, a drogokhoz való hozzájutás lehetősége azonnali beavatkozást igényel, egyenlőre még csak a megelőzés területén. Korunk fiataljai által megélt szabadosabb életforma, a szülői felügyelet gyakori hiánya növeli a pedagógus szerepét, a jogszabályi háttér viszont az iskolán kívüli életbe nem ad beleszólási lehetőséget, az iskolai házirend nem tartalmazhat tanítás utánra vonatkozó szabályokat.

Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása

Tanulási nehézségekkel küzdők esetén igyekszünk az okokat kideríteni, oktatunk dysgraphiás és dyslexiás illetve viselkedési zavarokkal küszködő tanulókat is. Néhányan a magántanulói jogviszonyt választhatják.

Igény esetén az egyéni vagy kisebb csoporttal történő foglalkozás, korrepetálások biztosítása a szaktárgyi minimum teljesítéséhez.

Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Az egyedi nevelési helyzeteket a nevelő testület kisebb-nagyobb közösségei megvitatják, és pedagógiai eszközökkel kezelik. Adott helyzetekben a szülőket bármilyen problémával fogadjuk, illetve igényeljük a kapcsolattartást.

Szükség esetén problémáinkkal megkeressük a Gyermekjóléti Szolgálatban vagy a Nevelési Tanácsadóban dolgozó kollégáinkat.

Drog- és bűnmegelőzési tevékenység

Kortársoktatók képzésének támogatása, ismereteik felhasználása osztályfőnöki órákon. Meghívott előadók (védőnő, nőgyógyász, rendőrnyomozó, stb.) közreműködése

Pályaorientációs tevékenység keretében kollégiumi férőhelyet is biztosító felsőoktatási intézmény keresése.

Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon

A települések polgármesteri hivatalai jogosultak rendszeres illetve rendkívüli gyermekvédelmi támogatást folyósítani.

Helyi, regionális, országos támogatások megszerzésének ösztönzése

Motiválás arra, hogy a gyermek kollégiumi ellátásban részesüljön Rászoruló helybelieknek is tudunk férőhelyet biztosítani

A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása

Szabályozva "Az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a tankönyvvásárlásra fordítható költségvetési támogatás felhasználásáról " belső szabályzattal.

Táborozási hozzájárulások

A Tinódi Gimnáziumért Alapítvány támogatja a téli illetve nyári táborozáson részt vevő tanulókat, és egyéb pályázati lehetőségeket is kihasználunk.

Ösztöndíjak, pályázatok figyelése

A Bursa Hungarica ösztöndíj, és az Esélyt a Tanulásra közalapítvány igénybevétele a továbbtanulók segítésére

II.9. A nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések

A kötelező eszközökről illetve felszerelésekről a Ktv 93.§ (1) f/, 94.§ (1) e/, 124.§ (20) rendelkezik.

A Művelődési Közlöny 1998. januári számában megjelent a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tájékoztatója a Funkcionális taneszközjegyzékről, amely ajánlás az intézményeknek a taneszközfejlesztéshez. Ennek alapján készült el iskolánkban az a 2003-ig szóló beszerzési ütemterv, melyet a fenntartó elfogadott, és 2004-ben teljesített.

A szakmai tárgyak oktatásához a szakmai tantárgyak központi programjában megadott tárgyi feltételek szükségesek. (Kiadását a munkaügyi miniszter 631/97. III. 23. sz. alatt jóváhagyta.)

II.10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése

Tanulói részvétel az iskola közéletében

Minden osztályközösség 1-1 fővel képviselteti magát a diák-önkormányzatban, melynek munkáját egy pedagógus segíti. A DÖK hatáskörét a Működési Szabályzat rögzíti. (melléklet) Az iskolaszékben a diákönkormányzat a törvényi előírásnak megfelelő létszámmal képviselheti magát.

A tanulóknak az iskolában - ha igény van rá - lehetőségük van az iskolaújság és az iskolarádió műsorának szerkesztésére.

Az Internet használata minden tanulónak lehetőséget nyújt arra, hogy közvetlenül reagáljon iskolai vagy közéleti hírekre, eseményekre.

Együttműködés a szülőkkel

A szülők és az iskola kapcsolattartása sokrétű. A nevelőtestület rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanuló előmeneteléről

• Az ellenőrző könyv útján
• Fogadóórákon (félévente legalább egyszer)
• Szülői értekezleten (félévente legalább egyszer)
• Rendkívüli esetben hivatalosan (ajánlott levélben)
• Családlátogatás alkalmával
• Egyéb esetekben szükség szerinti kapcsolattartással

Az érdeklődő nyolcadikosok és szüleik a nyílt napokon ismerkedhetnek meg az iskola életével, pedagógiai programjával.

Az azonos osztályba járó tanulók szülei munkaközösséget alkotnak. A munkaközösségi tagok közül 2-2 fő vesz részt iskolai szinten a választmány munkájában. Működik ezenkívül az iskolaszék, melynek szabályzatát a melléklet tartalmazza .A kollégiumi nevelő napi kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal. Az érdemjegyek alapján havonta értékeli a kollégisták tanulmányi munkáját, szükség esetén konzultál az osztályfőnökkel. Tanulmányi vagy magatartásbeli probléma esetén figyelmezteti a tanulót és értesíti a szülőt.

III. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

III.1. Az óratervek kialakításának szempontjai

A kötelezően rögzített kerettantervi óraszámokon túl az iskola arculatát a szabadon tervezhető órák határozzák meg, amely a tanuló által kötelezően választott valamint lehet szabadon választott.

Gimnázium

9-13. évfolyam:

szakkörök (énekkar, rajz, valamint az érdeklődésnek megfelelő)

9-10. évfolyam:

emelt óraszámú matematika és/vagy nyelv (angol, német) heti plusz 2-2 órában (a nyelvet választhatja matematikával együtt is)

10. évfolyam:

plusz 2 óra informatika

plusz 2 óra Utazás &Turizmus tantárgy

11-12. (12-13.) évfolyam:

• középszintű érettségire felkészítés
  • magyar nyelv- és irodalom, történelem és matematika tantárgyakból a kötelező órákon
  • a választott nyelvből kötelezően választott plusz egy órában
  • további lehetőségek:

    kémia, földrajz - heti 1-1 óra;

    informatika - heti 2 óra; a kötelezően vagy szabadon választott órák keretében

• emelt szintű érettségire felkészítés
  • magyar nyelv- és irodalom, történelem tantárgyakból a kötelezően vagy a szabadon választott órák keretében plusz egy órában
  • matematikából a 11. (12.) évfolyamon plusz másfél, a 12. (13.) évfolyamon plusz egy órában a kötelezően vagy szabadon választott órák keretében
  • a választott idegen nyelvből kötelezően választott plusz két órában
  • további lehetőségek:

    fizika-biológia - heti 2-2 órában a kötelezően vagy szabadon választott órák keretében

Szakközépiskola

9-12. évfolyam:

szakkörök (énekkar, rajz valamint az érdeklődésnek megfelelő)

11-12. évfolyam:

• középszintű érettségire felkészítés
  • magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, földrajz tantárgyakból, a vendéglátás-idegenforgalom alapozó ismeretekből és a választott idegen nyelvből a kötelező órákon
  • további lehetőség: informatika - heti 2 óra; a kötelezően vagy szabadon választott órák keretében
• emelt szintű érettségire felkészítés
  • magyar nyelv- és irodalom, történelem tantárgyakból a kötelezően vagy szabadon választott órák keretében plusz egy órában
  • matematikából plusz két órában a kötelezően vagy szabadon választott órák keretében
  • a választott idegen nyelvből kötelezően órákban
  • további lehetőségek:

    fizika-biológia - heti 2-2 órában a kötelezően vagy a szabadon választott órák keretében

• a szabadon választott órakeret terhére a tanuló választhatja heti 2 órában a második idegen nyelvet

Táblázat az érettségire felkészítő órákról:

			gimnázium				szakközépiskola
			11 (12). évfolyam		12 (13). évfolyam		11. évfolyam		12. évfolyam
	tantárgy	érettségi szint	alap óra	összes óra	alap óra	összes óra	alap óra	összes óra	alap óra	összes óra
kötelező vizsgatárgyak	magyar	közép	4	4,5	4	5	4	4	4	4
		emelt		5,5		6		5		5
	történelem	közép	2,5	3	3	3,5	2	2	3	3
		emelt		4		4,5		3		4
	matematika	közép	3	3,5	3	4	3	3	3	3
		emelt		5		5		5		5
	idegennyelv	közép	3	4	3	4	5	5	5	5
		emelt		5		5		5		5
választható vizsgatárgyak	fizika	emelt	2	+2	2	+2		2		2
	biológia	emelt	2	+2	2	+2		2		2
	kémia	közép		1		1		1		1
	földrajz	közép		1		1	3	3	3	3
	informatika	közép		2		2		2		2
	szakmai al.					6	6	6	6	6

Amennyiben igény van további tantárgyakból érettségire való felkészítésre, azt a jelentkező tanulói létszám és a rendelkezésre álló óraszámtól függően az iskola biztosítja. A felkészítés indításáról és az arra fordítható óraszámról az igazgató dönt.

Javaslatok:

közismereti tantárgyaknál heti 2-2 óra

Utazás & Turizmus heti 3-3 óra mindkét évfolyamon.

III.2. Az alapképzést kiegészítő nem tanórai foglalkozások, tevékenységi formák

A tanórán kívüli foglalkozások önkéntes alapon, esetenként évfolyam- vagy iskolai szinten (énekkar) szerveződnek. A nem tanórai választható foglalkozásokon való részvétel önkéntes, melyet fegyelmi probléma esetén az iskola felfüggeszthet.

1. Iskolai szinten részben vagy teljes egészében iskolai finanszírozással:
   • matematika szakkör
   • énekkar
   • tömegsport
   • DSE
   • tanulmányi kirándulások
   • nyelvi szakkörök
   • rajz szakkör
   • informatika szakkör
   • igény szerint tantárgyi szakkörök
2. Térítéses foglalkozások lehetnek:
   • nyelvvizsga-előkészítő az oktatott nyelvekből
   • tánciskola
   • verseny-előkészítők
   • felvételi előkészítők
   • gépjárművezetői tanfolyam
   • elsősegélynyújtó tanfolyam
   • sí tanfolyam
   • gépíró-szövegszerkesztő tanfolyam
   • egyéb tanfolyamok

III.3. Az osztályba és csoportba sorolás elvei és rendje

• Osztályba sorolás: a jelentkezési lapon feltüntetett adatok szerint (nyelvválasztás, óraszámok, szakképzés)
• A szakképző évfolyamon az idegenforgalmi és a vendéglátó csoportot a jelentkezések függvényében indítjuk

A csoportbontás szempontjai:

• nyelvek: választás (angol, német) és óraszám (3 vagy 5) szerint. Ha van előképzettség, akkor a felvételi vizsga segítségével bontjuk az osztályt kezdő és haladó csoportra.
• matematika: az előzetes jelentkezés és felvételi vizsga alapján indul emelt óraszámú matematikai csoport
• szakmacsoportos alapozó és gyakorlatok tantárgyakat a szakközépiskolai osztályok tanulnak
• testnevelésből hagyományosan fiú-lány csoportra bontjuk az osztályt.

Tehetséggondozás és hátránykompenzálás:

• a tehetséggondozás módja és keretei: emelt szintű képzés, közép- és emelt szintű érettségire való felkészítés, verseny-előkészítők, felvételi előkészítők
• hátránykompenzálás, felzárkóztatás a felvett tanulók igényei és kívánságai szerint, külön csoportban

A magántanulókkal történő konzultációra a törvény általi feltételeket biztosítjuk.

III.4. Tanulói jogviszony, átjárhatóság

Az intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni.

A felvétel és az átvétel jelentkezés útján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt.

1. Belépés az iskola induló évfolyamaira
   • Négy évfolyamos tagozat: jelentkezési lap kitöltése, megfelelő tanulmányi eredmény, sikeresen befejezett nyolcadik osztály, az emelt óraszámú csoportoknál felvételi vizsga
   • Szakképzés: az OKJ-ben előírtak szerint
2. Belépés felsőbb évfolyamokra
   • A tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie minden olyan tárgyból, amelyet eltérő tanterv szerint tanult. Ha másik idegen nyelvet tanult, vagy alacsonyabb óraszámban tanulta a nyelvet, szintén különbözeti vizsgát kell tennie.
   • Szükség esetén egyéni programok kidolgozására is van lehetőség.
3. Átlépés másik osztályba ugyanazon az évfolyamon belül.
   • Ezekre az esetekre is a fent leírt feltételek vonatkoznak.
4. A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítésekor a tanuló kérvényezheti, hogy osztályozó vizsgát tehessen.
   • Vizsgát tenni legkorábban a tárgyévet megelőző augusztusban lehet. Az osztályozó vizsga írásbeli és szóbeli (gyakorlati) részből áll, és bizottság előtt zajlik. Az így felszabaduló órákat a tanuló más tárgyak tanulására fordíthatja.
   • Ha a tanuló valamely tantárgy(ak)ból nem teljesíti a továbbhaladási kritérium(ok)at, javító vizsgát tehet. Sikertelen javítóvizsga esetén a nem tanköteles tanuló egyszer évet ismételhet.
5. Kilépés, a tanulói jogviszony megszűnése
   • Az iskolai tanulmányok befejezése előtt: a szülő kérésére a tanuló másik intézményben folytathatja tanulmányait
   • A tankötelezettség megszűnése után a tanuló kiléphet az intézményből.
   • A 12. évfolyam befejezése után a szakképzésben résztvevők kivételével a illetve az érettségi bizonyítvány tanúsítja.
   • A 14. évfolyam végén a szakképzésben részt vevő tanulók szakvizsgát tesznek.

A fentiekben felsorolt kötelező és az iskola által vállalt feladatokat az alábbi óraszámokból látjuk el a gimnáziumi és a szakközépiskolai évfolyamokon osztályonként :

1.	1993/79. törv. 52.$(3)	9-10. évfolyam:	27,5 óra/hét
		11-13. évfolyam:	30 óra/hét
2.	1993/79. törv. 52.$(7)	9-10. évfolyam:	12,375 óra/hét
		11-13. évfolyam:	18 óra/hét
3.	1993/79. törv. 52.$(11.c)	2004/2005. tanévben	1,65 óra/hét
	(6-12 % 9-10. évfolyam)	2005/2006.	1,925 óra/hét
		2007/2008.	2,2 óra/hét
...
4.	a fenntartó által vállalt	9-10. évfolyam:	1,375 óra/hét
	(5 %)	11-13. évfolyam:	1,5 óra/hét

IV. Az iskola értékelési rendszere

IV.1. A tanulmányi munka értékelése

Az iskolai nevelő-oktató munkának meghatározó része a tanulók tanulmányi munkájának, neveltségének értékelése. Diákjaink tudását, magatartását valamint szorgalmát az 1993/LXXIX. törvény 70.§-ában meghatározott minősítésekkel, valamint jutalmazással (dicséret, könyvjutalom stb.) értékeljük. Az egyes fokozatok tartalmát a helyi tantervek követelményei határozzák meg, ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Az érdemjegyek természetszerűleg tükrözik azt is, hogy középfokú iskoláról van szó. A magatartás és szorgalom értékelését lsd később.

Az értékelés célja: tájékoztatás, visszacsatolás, orientálás, külső szabályozás, motiválás, megerősítés.

Az értékelés követelményei: tárgyszerűség, megbízhatóság, érvényesség, egyenletes terhelés

 

Formája:

I. Belső értékelés:

1. valamennyi képzési formában
   • Osztályozó vizsga: Az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tárgyakból tehető iskolai vizsga, melyre magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, valamely tantárgyból egyéni felkészülést folytató tanulók jelentkezhetnek. A vizsga időpontját az igazgató határozza meg.
   • Különbözeti vizsga: Az igazgató írja elő más iskolából, évfolyamról vagy iskolaszerkezeti típusból érkezett tanulóknak a tanrendek (tananyagok) összevetése után.
   • Javítóvizsga: A tanév végi elégtelen minősítés javítása.
2. A felnőttoktatás esti tagozatán
   • Félévi beszámoló és évvégi osztályvizsga: tantárgyait és formáját a helyi tanterv tartalmazza.
3. Nappali tagozaton
   • Szóbeli felelet, röpdolgozat, feladatlap, gépi ellenőrzés - a kisebb anyagrészből nyújtott teljesítményt mér.
   • Témazáró dolgozatokra adott érdemjegy, amely nagyobb anyagrészből nyújtott összteljesítményt tükröz.
   • Házi dolgozat - az eddig tanultak gyakorlása, rögzítése ; félévente maximum három esetben.
   • Beadvány készítés, kiselőadás - egy témakör otthoni munkában való feldolgozása; félévente egy értékelhető.
   • Írásbeli házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése.
   • Gyakorlati tevékenység ellenőrzése, minősítése.
   • Az érettségi felkészítés történhet osztálykeretben, ill. évfolyamszinten szerveződött csoportokban. Ha a tantárgyat alapórában is tanulják, az érdemjegyet az alapórát tartó tanár adja a felkészítőn végzett teljesítmény figyelembevételével, az óraszámok arányának megfelelően. Ha a tanuló csak csoportos előkészítőre jár, ottani munkája alapján kapja érdemjegyét.
   • A szakközépiskola minden évfolyamán a tanulók egy jegyet kapnak szakmacsoportos alapozó ismeretek és egy jegyet szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgy néven - a tantárgyakhoz tartozó képzéseket a szakközépiskola "tantárgyi rendszere" és a helyi tanterv tartalmazza.

II. Külső értékelés:

• országos kompetenciamérések, próba érettségi
• érettségi vizsga
• szakmai vizsgák
• OKTV és egyéb tanulmányi versenyeredmények

Követelmények, feladatok:

A tanuló teljesítményét folyamatosan - az egyes feleletek és a külső értékelés esetében alkalmanként, témakörök lezárásakor - értékeljük, és félévente minden tantárgyból legalább a heti óraszámának kétszerese (minimum három) legyen az érdemjegyek száma. Az érdemjegyekkel történő értékelés során törekedni kell a tanulók egyenletes és arányos terhelésére - kivétel a testnevelés, ahol a gyakorlási időszak lezárása után születhet érdemjegy.

• Az értékelés a tanuló egyéni munkájára vonatkozik.
• A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal a megírás előtt legalább egy héttel előre közöljük. Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható (röpdolgozatra nem vonatkozik). A megírandó témazáró dolgozatok számát a helyi tantervek (abban található tantárgyi felosztások) tartalmazzák.
• A javítás lehetőségéről a szaktanár dönt. A javítást kérheti a tanuló, illetve kötelezővé teheti a szaktanár. Történhet szóban vagy pótdolgozat megírásával, amennyiben azt az érdemjegyek száma vagy egy tananyagrész ellenőrzése indokolja. Az eredeti érdemjegy is beszámít a tanulmányi munkába (beírva marad).
• A félévi és év végi osztályzatokat az adott időszakban szerezett érdemjegyek alapján, pedagógiai szempontok figyelembe vételével alakítjuk ki. Az osztályozó vizsgán az ott nyújtott írásbeli és szóbeli (gyakorlati) teljesítményt értékeli a bizottság.
• A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért, az általános követelmény szintet meghaladó munkáért a tanuló tantárgyi dicséretet kaphat.
• Ha a tanulónak legalább három tantárgyi dicsérete van, az osztályfőnök javaslatára a tantestület általános dicséretet adhat.
• A nyolc évfolyamos tagozaton (kimenő rendszerben) a tantárgyi beszámolók a számonkérés részét képezik, és beszámítanak az év végi osztályzatba.
• A tanuló hiányzása esetén az SZMSZ-ben, illetve a Házirendben meghatározottak szerint kell eljárni.
• Az írásbeli és szóbeli számonkérés arányának megválasztása az adott tárgyból az érettségi formájától függ, és ebben a tanárok módszertani szabadsága érvényesül.

A tanulók továbbhaladása:

1. A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tárgyban a tanév végén legalább elégséges (2) szinten teljesítette.
2. A tanév végi elégtelen minősítést a tantestület döntése alapján javítóvizsgán javíthatja a tanuló.

A félévi és évvégi értékelés szempontjai:

• Meghatározó a tanórákon nyújtott teljesítmény
• Az évközi érdemjegyek és az év végi osztályzat kapcsolata: az év végi osztályzatot a tanév során szerzett érdemjegyek átlagolásával kapjuk, ami az alábbiak figyelembevételével történik:
• az évközi nagydolgozatok érdemjegye kétszeres súllyal szerepel.
• a tanuló fejlődési tendenciája,
• órai aktivitás, a tanuló szorgalma,

IV.2. A magatartás és a szorgalom értékelése

Tanulóinktól elvárjuk, hogy viselkedésük az iskolánkhoz méltó legyen.

A tanulók magatartását és szorgalmát félévenként értékeljük. A félévi és év végi értékelés kiindulópontja az osztályközösség javaslata, melyet az ott tanító tanárok pozitív vagy negatív irányban módosíthatnak. Változtatási igény esetében a nevelőtestület az osztályfőnök javaslatáról dönt.

Magatartás:

• példás: A tanuló aktívan részt vesz a közösség munkájában, tanórákon fegyelmezett, magatartása példamutató, igazolatlan órája nincs. Az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja. Az iskolai követelményeket tudatosan vállalja. A tanárok 75%-a példásnak tarja, és a többiek sem adnának neki jónál rosszabbat értékelést.
• jó: A házirendet betartja, a rá bízott feladatokat elvégzi, de önként nem vállal munkát, az iskolai rendszabályokat következetesen betartja. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben őszinte, tisztelettudó. Magatartáskultúrája esetenként kifogásolható. Vigyáz iskolája, közössége vagyonára és a jó hírnevére.
• változó: A házirendet nem mindig tartja be, tanórai és tanórán kívüli magatartása fegyelmezetlen, viselkedésével szemben kifogások merülnek fel. A közösség támasztotta követelményeket ingadozva követi, a közösségi munkából csak irányítással és nem szívesen vállal részt. A közös programokról gyakran igazolatlanul távol marad. Tanáraival, társaival szembeni magatartása nem mindig udvarias. Indulatait nem mindig képes fékezni. A fegyelmező intézkedések súlyosabb fokozatai valamelyikében részesül.
• rossz: Sorozatosan megszegi a házirendet, vagy fegyelmi eljárás indult ellene. Kivonja magát a közösségi feladatokból, rossz hatással van a közösségre, munkájuk eredményességét is gátolja, rossz példát mutat, bomlasztja a közösséget. Tanáraival, a felnőttekkel és társaival szemben nem őszinte, durva, tiszteletlen. Iskolai fegyelmi büntetések valamelyik fokozatában részesül.

Szorgalom:

• példás: Egyenletes, a képességekkel arányos tanulmányi teljesítmény, általában aktív órai munka, szaktárgyi versenyeken való részvétel, a munkáját rend, fegyelem, pontosság jellemzi. A tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül. A képességeinek hiányát szorgalmával sikeresen tudja pótolni.
• jó: A feladatait nem mindig teljesíti, tanulmányi eredménye viszonylag jó, de képességeihez mérten nem nyújtja a maximumot.
• változó: A tanulmányi munkája nem folyamatos, teljesítménye látványosan elmarad a képességeitől. Az iskolai és otthoni munkájában csak időnként igyekszik. Kötelességét ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Időnként nem ír házi feladatot, hiányos felszereléssel jár iskolába.
• hanyag: A képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Képességei ellenére év végi osztályzata egy vagy több tárgyból elégtelen.

V. Az egyes képzési típusok tantárgyi rendszere és óratervek

az 1. számú melléklet tartalmazza

VI. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket a testnevelő tanárok az alábbiak szerint dolgozták ki:

1. A tanulók általános fizikai állapotának mérésére a hungaro fitt fittségi tesztet alkalmazzuk, amely a tanulók alap motoros képességeinek - gyorsaság, erő, állóképesség - mérésére szolgál.
   A módszer elemei: Cooper-teszt, helyből távolugrás, tömött labda lökés, tömött labda dobás hátra, fekvőtámaszban karhajlítás, hanyatfekvésből felülés és hasonfekvésből törzsemelés.
2. A tanulók általános motoros képességeinek mérése sportági mozgásformákkal, illetve speciális sportági képességek mérésével történik. A módszer tartalmazza a tanulók életkorának és az iskola pedagógiai programjának megfelelő sportági mozgásformák teljesítményre történő mérését is.
   A teljesítmény mérése a következő sportági mozgásformákban történik: 60 és 800 méteres síkfutás, magasugrás, távolugrás, súlylökés, gerelyhajítás, úszás, Cooper-teszt, kötélmászás.
3. Pszicho-motoros képességek mérése. Olyan speciális az életkornak és a pedagógiai programnak megfelelő összetett mozgássorozatok bemutatása, amely alkalmas a tanulók koordinációs képességeinek, mozgás ügyességének, és mozgásismeretének felmérésére. Tartalmazza: talaj, szekrényugrás, korlát, gyűrű - a fiúknál; talaj, szekrényugrás, felemáskorlát, gerenda - a lányoknál; ezen szerek összefüggő gyakorlatainak vagy elemkapcsolatainak bemutatását, a koordináltság, mozgásügyesség, téri tájékozódó képesség mérésére. Tartalmaz olyan sportági labdás - kosárlabda, kézilabda, röplabda, labdarúgás - összetett feladatokat, amelyben megtalálhatóak az adott sportág alapmozgás ismeretei, és a sportjáték végrehajtásához szükséges koordinációs képességek. Azaz a tanuló mozgás közben hogyan alkalmazkodik a változó irányból és változó erővel érkező labdához, alkalmazkodás a társakhoz és a védő játékoshoz, a tanult technikai elemeket hogyan hajtja végre változó körülmények között, a legmegfelelőbb megoldás kiválasztása a változó körülmények között - döntés kényszer.

VI. Az iskolai élet munkarendje

VI.1. Általános munkarend

A tanév rendjét a Művelődési Közlönyben megjelenő időpontok (a tanév első és utolsó napja, szünetek, vizsgaidőszak) határozzák meg. A tanítás nélküli munkanapok felhasználásáról a nevelőtestület és a diákönkormányzat határoz.

A napi életrendet az iskola Házirendje tartalmazza (lásd az SZMSZ mellékletét).

Az iskola programján kívüli térítéses illetve tandíjas foglalkozásokat a 111.1 pontban soroltuk fel. A nyári szünetben ezenkívül különböző táborokat szervezünk osztályközösségek és az érdeklődő tanulók számára (szaktárgyi táborok, turisztikai tábor, sporttábor, üdülés),

Az iskolai könyvtár a kifüggesztett nyitvatartási rend szerint délelőtt és délután áll a tanulóifjúság rendelkezésére.

Az étkeztetést biztosító vállalat tálalókonyháján ebédet tudunk biztosítani mindenkinek, aki igényli.

VI.2. Hagyományok

Az intézmény jelképei:

• az iskola zászlaja és címere
• az iskola jelvénye
• az Öregdiákok Baráti Körének zászlaja
• Tinódi Lantos Sebestyén egészalakos szobra

Hagyományos rendezvényeink a munkaterv alapján, időrendi sorrendben:

• Tinódi Kupa atlétikai verseny
• az első osztályosok bemutatkozó önképzőköri műsora
• karácsonyi hangverseny
• Tinódi ünnepség
• Tinódi-Szeibert helytörténeti pályázat
• szalagavatók
• diáknap
• diákírók, diákköltők országos találkozója
• ballagás
• öregdiákok találkozója

Testvériskoláink: Stiftsgymnasium Admont és az oberwarti kéttannyelvű gimnázium.

Az iskola évkönyvet vezet, melyben az iskolával jogviszonyban álló pedagógusok és tanulók felsorolásán kívül a tanév jelentős eseményeit rögzítjük.

Az iskola szakmai munkáját támogatja a Tinódi Gimnáziumért Alapítvány.

VII. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenysége

Sajnos iskolánkban is egyre nő a hátrányos helyzetű tanulók száma (csonka család, munkanélküli szülő, alacsony jövedelem stb.). A problémát elsősorban az osztályfőnök érzékeli, és javaslatot tesz a tanuló támogatására (tankönyvsegély, kedvezményes étkezés stb.).

Ide tartozik ezenkívül az egészségnevelés, a dohányzás-, AIDS- és drogellenes propaganda, és az érzelmi-szexuális nevelés is.

A gyermek- és ifjúságvédelmi munka színterei:

• Az osztályfőnöki órák
• Előadások (meghívott előadók a GYIVI-től a Rendőrkapitányságról stb.)
• kapcsolattartás a helyi önkormányzatokkal

A tanulóval kapcsolatos probléma észlelése esetén első fokon az osztályfőnök lép érintkezésbe a szülővel (személyes találkozás, családlátogatás, tanácsadó felkeresése stb.). Külön gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nincs, iskolai szinten ezt a munkát a nevelési igazgatóhelyettes fogja össze.

VIII. Feltételek

VIII.1. Tárgyi, infrastrukturális feltételek

Intézményünk a Sárvár város önkormányzatának tulajdonában lévő 549. hrsz. ingatlannak, a hozzá tartozó épületeknek és a 628/1. hrsz. sportpályának használója.

• Az iskolaépület állaga kielégítő, folyamatos karbantartás mellett hosszú ideig megfelelő színtere lehet az oktató-nevelő munkának.
• A tantermek és csoportszobák száma a feladatok ellátásához elégséges, szükség esetén rugalmasan bővíthető, újabb tantermek építésére nincs szükség. A rajz és művészeti nevelés hatékonyabb oktatásához szaktanterem kialakítását tervezzük.
• Az iskolabútorok száma pillanatnyilag elegendő, de az elhasználódás miatt folyamatosan cserélni kell őket. Az irodahelyiségek és a tanári szoba bútorzata is cserére szorul.
• A szakképzéshez szükséges tankonyha, tanétkezde rendelkezésre áll, felszereltségét, eszközállományát folyamatosan bővíteni kell.
• A sportpályát a szabványoknak megfelelő szintre kell hozni, versenyek lebonyolítására alkalmassá tenni.
• Taneszköz- és szemléltető eszköz-igényeinknél az MKM által összeállított hivatalos listát vesszük figyelembe. Iskolánk alapfelszereltsége jó, de az eszközök folyamatosan pótlásra, bővítésre, korszerűsítésre szorulnak.

VIII.2. Szakmai személyi feltételek

Iskolánkban a szakos ellátottság 100%-os. A tanárok túlnyomó többsége egyetemet végzett, iskolánkban több szaktárgyi diplomával, doktori fokozattal és nyelvvizsgával rendelkező tanít, akiknek nevét a gimnázium évente megjelenő évkönyve tartalmazza. A program megvalósításához szükséges szakértelem adott.

VIII.3. Finanszírozási feltételek

A pedagógiai program finanszírozási forrásai az alábbiak:

• A felvett létszám szerint járó költségvetési normatíva
• A fenntartói támogatás
• A szakképzési alapból pályázattal nyert összegek
• A helyi vállalatok és intézmények által iskolánknak felajánlott szakképzési támogatás
• Nemzetközi és hazai pályázatokon nyert összegek
• A Tinódi Gimnáziumért Alapítványtól pályázattal nyert összegek

VIII. A pedagógiai program legitimációja

• A program elfogadása a nevelőtestület részéről konszenzussal történik, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
• Módosítása akkor szükséges, ha a külső körülmények drasztikusan megváltoznak, vagy a központi (törvényi) szabályozás változik.
• A módosítást egy-egy munkaközösség, vagy a nevelőtestület 50%-a plusz egy fő, az iskolaszék, a szülői munkaközösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezheti.